|
Tmaindt hozzszls
|
2005.03.28. 18:32 - |
| Az igaz megrts, nem a vilg jelensgeinek megrtse, hanem az embernek, s rajta keresztl minden emberinek.
nmagunk megrtse, megvilgosods. A tbbiek megrtse bearanyozza megvilgosodott napjainkat.
A megrts felttele: a szeretet, amellyel msokat a szvnkbe befogadunk. Amikor a megrtst elneveztk szeretetnek, trnjra emeltk az embert. Senkivel sem trtnhet meg olyan dolog, ami nem emberi. Az emberbe sok minden belefr: a nagysg ppgy, mint a trpesg.
Nem csak nagy dolgokra szlettnk, hanem kis dolgokra is. Az let mindennapokbl ll, a nagy dolgok semmisgekbl tevdnek ssze.
Mindig tudd: a dolgok egyszer trtnnek meg veled. A legrtkesebb id a pillanat, amelyben lsz. |
[13-1]
| A szerelem remek dolog, de sajnos elrontja a jellemet, viszont az egyedllt tapintatlann teszi az embert. Tapintat annyi, mint hallgatlagos megegyezs arra, hogy hibink felett klcsnsen szemet hunyunk, ahelyett, hogy javtani prblnnk. Szval nyomorult kompromisszium.`
ppen ezrt elad kiad most a szvem ,szerelmes vagyok vagy akarok lenni?
De mondd, mi a szerelem? Kt llek, egy gondolat; kt szv, egy dobbans.
A szerelem gynyõrûsges virg, de meg kell lennie bennnk a kellõ btorsgnak, hogy irtozatos szakadk szln szedjk. A szerelem az rzkek kltszete.
Csak az tudja mi a szerelem, aki remny nlkl szeret.
Az elsõ szerelem mindig a legnagyobb fjdalmakkal van sszektve. Aki nem felejti el elsõ szerelmt, az nem ismeri fel az utolst. A szeretet s a szerelem a legbizalmasabb, a legegynibb dolog. Olyan virg, amelyet egyszerre csak egy embernek lehet ajndkozni. Szeretni lehet taln kettõt is egyszerre, de hallosan belebolondulni csak egyvalakibe lehet.
Lnyok imdlak benneteket.......Dud |
| Ms s ms a szlõi szeretet, a testvri szeretet, az nzetlen osztlytrsi kapcsolat, az egsz Fldre kiterjedõ felelõssgrzet, a bartsg, a szerelem ..., de mindegyik azonos abban, hogy szeretet, vagyis kilps nmagambl. A szerelem a szeretetnek az egyik legteljesebb megvalsulsa: az let minden terletre kiterjedõ testi-lelki ntadst jelent, s rk rvnyûsgre vgyik (hzassg).
Ezt a teljes odaajndkozst szolglja az, hogy az embert szemlyisge legmlyn rinti a szerelem. Hatalmas erõket szabadthat fel arra, hogy kilpjek nmagambl. A szerelem Isten egyik legvilgosabb felhvsa a szeretetre. gy a szerelemben is csak az tud helytllni, aki kpes igazn szeretni.
Szeretet s szerelem egyltaln nem ll szemben egymssal. A valdi dnts nem az, hogy szeretet vagy szerelem; hanem az, hogy szeretet vagy nzs. Csak az mondhat igent a szerelemre, aki igent mond a szeretetre is.
Jl vagy rosszul, de mindenki szeret. Az emberi let kzppontja az a hatalmas, rk vgy, hogy szeressnk s szeressenek. Visszavonhatatlanul r vagyunk hangolva a szeretetre.
A fiatalok kialakulban lvõ emberek; egsz testkkel s lelkkkel a szeretet fel tartanak.
...a szeretet dntõen az akaratban gykerezik, abban, hogy a msik ember javt akarjuk.
A trelmetlenek...hallra tlik szerelmket: a korai virg hamar elhervad, elhull.
Csodlatos dolog szeretni. Mr rgen megreztem ezt, azokban a pillanatokban, amikor elfogott a magamat fellml ntads vgya. Az igazi szeretetet azonban hnapokon keresztl ostobn kerestem. Megprbltam szeretni, kudarcot vallottam...Sok prblkozst elkerlhettem volna, ha egyszerûbb lettem volna, ha nem lett volna bennem Vele szemben annyi tartzkods, nzõ visszautasts ...
Egyetlen 'mdszer' van arra, hogy boldogok legynk a szerelemben: magunkat mindenkinek odaajndkozva, megtanulunk szeretni. SZERESS! |
| Szabad-e mg szeretnem...
Szabad-e mg szeretnem Tged
lelssel mely nem rhet vget,
Cskkal, melyet mg krhetek
Mikor igzõ szemedbe nzhetek?
Szabad-e mg vakon remlnem,
Hogy ledben hajtom le fejem
Hossz s magnyos estk utn
A fradt Nap aranyl sugarn?
Szabad-e mg lmodni arrl,
Hogy keznk egymsba karol
S lthatom des nevetsed
Minden apr kis remegsed |
| Nem rhatom meg neked mennyire
szeretlek, mert azt csak rezni, de
lerni nem lehet.
Minden rzs amit adtl j az nekem,
minden mi Te voltl j az nekem,
minden szavad megrint, megget,
bezr szvembe Tged!
Nem adlak msnak, nekem rendelt
az let. Nem adlak msnak, ha kell,
harcolok rted! Szeretle |
| i brndokban l, nevetsges lehet,
s ki flszegsgein nevet, joggal nevet.
n mgis azt hiszem, jhet magnyos ra,
hogy nincsen desebb, mint emlkezni rla,
s a homlybl feld, ha lelki kn gytr,
az ismerõs alak vigaszknt tndkl;
s hol stltunk vele, bejrni sorra minden
helyet, ha tpelõdsz riaszt perceidben.
Vagy nha, hogyha j az este, s a hold
halvny s bnatos korongjt bmulod,
felidzni a fk sort s a ligetet, hol
gy elbûvlt a hold szeld sugara egykor;
de brmi bûvsen sugrzott is feln,
brmily szp volt az est, mg inkbb eltelnk
szerelmnkkel, szemnk egymsba kapcsoldott,
s lezrtk ajkaink a hossz, hossz cskok |
| Homokba rtam kedvesem nevt,
de jtt a hullm s rajzom elsprte:
lertam jra minden betûjt,
de jtt a dagly s munkm eltrlte.
Hi ember, hi vgy - szlt prlve
a lny - megfogni a pillanatot,
hisz magam is gy omlok egykor ssze
s nevemmel egytt elpusztulok.
Tvedsz! - feleltem: -hred lni fog,
ami porba hal, az csak fldi lom,
szpsged a dalaimban lobog
s dicsõ neved a mennybe flrom.
S ott szerelmnk, br minden srba hull,
rkk l s rkk megjul. |
| Tudod-e mi a bnat?
Vrni valakit, aki nem jn tbb.
Elmenni onnan, hol boldog voltl,
S otthagyni a szvedet rkk.
Szeretni valakit, aki nem szeret tged,
Knnyeket tagadni, mik szemedben gnek.
Kergetni egy lmot, soha el nem rni.
Csaldni. Csaldott szvvel, de mindig remlni.
Megalzva rni egy knyrgõ levelet.
Szvdobogva vrni: s nem jn r felelet.
Hangokat idzni, mik lelkedbe hullnak.
Rzskat õrizni, mik gyis elhervadnak.
Hideg bcszskor egy cskot koldulni.
Mssal ltni meg õt, s utna fordulni,
Kacagni, kacagni hamis lemondssal.
Otthon tknnyezni hossz jszakkat,
S imdkozni. Õ sose tudja meg mi a bnat.
Van, aki knnyen elri azt, akit szeret.
Van, aki sr, szenved, mg v lehet.
Van, aki hamar tud feledni, van, aki meghal,
Mert nagyon tud szeretni! |
| Szeress, tisztelj, becslj, tolerlj, ismerd nmagad, s ha hibzol megbocsjtanak. Ha pedig nem bocsjtottak meg, akkor nem voltl szmukra elg fontos, de ez nem a Te hibd. Ez senkinek nem a hibja... mert emberek vagyunk... de ha "j ember" vagy egyre tbbeknek vlsz majd fontoss, de ha bntanak csak addig turd, amg neked nem vlik fjdalmass! S ne hagyd hogy viszonzs nlkl kihasznljanak! |
| Amg fiatal vagy, minden szpnek ltszik.
Hull knnyed is szivrvnny vlik.
De ahogy az vek tovaszllnak,
gy gyûlnek szvedben a gondok s rnyak.
Rvid az let, mgis sok a knnye,
Ha te mosolyogsz, a mst is trld le!
Mert ahogy te szeretsz, gy szeretnek msok.
gy lesz ellensged, gy lesz bartod.
s akit produl melld rendel az g,
Becsld meg erõsen, s szortsd meg kezt!
s ha minden lmod valsgg vlik,
Ezt akkor se feledd: Lgy j mindhallig! |
Ja'i des problmas evec mes jeux,Je ne cesse tesuivre du regared:)
Ez annyit jelent:Nem tudom mitrtnbt a szemmel.De nem tudom levenni rolad:) |
"Te nem rdekelsz engem." Olyan beszd ez, amit senki ember nem intzhet egy msik emberhez anlkl, hogy szeretetlensget ne kvetne el s sebet ne ejtene az igazsgon.
"A te szemlyed nem rdekel engem.” Ez a kifejezs viszont helyet kaphat kt kzeli bart szvltsban, anlkl, hogy megsrten azt, ami bartsgukban a legrzkenyebb.
Hasonlkpp megalzkods nlkl mondhatjuk: Az n szemlyem nem szmt, de nem azt, hogy "n nem szmtok”. (...)
Minden emberben van valami szent. De ez nem a szemlye. Nem is maga az emberi szemlyisg. Hanem egyszeren maga az ember. gy, ahogy van. Egy jrkel az utcn; karja hossz, szeme kk, gondolatai ismeretlenek, de lehetnek akr a leghtkznapibbak.
Szmomra nem a szemlyisge, nem is a benne megjelen szemlyisg az ami szent. Hanem maga. Teljes egszben. Szeme, karja, gondolatai – az egsz ember. Semmit benne meg nem srthetek anlkl, hogy vgtelen lelkiismeret-furdalsaim ne tmadnnak.
Ha egyedl szemlyisge lenne szent a szmomra, nyugodt szvvel kivjhatnm a szemt. Vakon is pp annyira szemly maradna, mint azeltt. Szemlyisgt nem csorbtanm. Egyedl a ltst semmistenm meg.
Lehetetlen meghatrozni az emberi szemlyisg tiszteletben tartst. Nem csupn szavakba foglalni lehetetlen. Szmos vilgt eszmvel vagyunk gy. De ezt a fogalmunkat, mint fogalmat sem tehetjk magunkv; maga a nmn mkd gondolat sem tudja megragadni, krlhatrolni. (…)
Valjban mi akadlyoz ht meg abban, hogy kivjjam egy ember szemt - ha egyszer mdomban ll s rmmet lelem benne?
Holott teljes egszben szent elttem, mgse az minden vonatkozsban, minden fokozatban. Attl mg pp nem szent, mert hossznak tallom karjt, (kknek a szemt) vagy taln kzna***k vlem a gondolkodsmdjt. Ha herceg, nem attl szent, hogy herceg. Ha rongyszed, nem azrt, mert rongyszed. Mindebben semmi, de semmi sincs, ami remelt kezemet visszatarthatn.
Az, ami kezemet visszatarthatn, egyedl az, hogy tudom, ha valaki kivjn a szemt, lelkig hastana a gond, hogy rosszat tettek vele.
l a gyerekkor kezdettl, a blcstl a srig valami az emberi szv mlyn, ami minden elkvetett s elszenvedett bn, s megtapasztalt s megrgztt rossz ellenre, vltozatlanul elvrja, hogy jt tegyenek vele s ne rosszat. s ez az a valami, ami mindenekfelett szent minden egyes emberben A j egyedli forrsa a szentnek. Semmi se szent, ami nem j, vagy ne volna kapcsolatos a jval.
De ez a mly, gyermeki rsze a szvnek, mely mindig valami jra vr, semmiben se jtszik kzs szerepet azzal, amit kvetelzsnek neveznk. A kisfi, amikor fltkenyen lesi, nem kapott-e btyja nlnl nagyobb darabka stemnyt - lelke tkletesen ms, sokkalta felletesebb sugallatnak esik ldozatul. Az igazsg sznak kt nagyon klnbz jelentse van, mik a llek kt klnbz rszhez, sugallathoz igazodnak. Egyedl az els a fontos.
Valahnyszor fltr egy emberi szv mlyrl a gyermeki panasz - mit maga Krisztus sem tudott visszatartani: "Mirt cselekesznek rosszat velem?" -, bizonyos, hogy igazsgtalansg trtnt. Mivel ha a panasz - ahogy az gyakran megesik - egyszeren flrertsbl ered, ilyen esetekben a felvilgosts elgtelensgben rejlik az igazsgtalansg. Azok, akik msokbl ilyen kiltst knyszertenek ki, jellemk s az adott pillanat szerint ms s ms ksrtsnek engednek. Egyesek bizonyos perceikben rmket lelik e jajkiltsban, sokan msok nem is tudjk, hogy elhangzott, mivel ez a kilts csendes, s egyedl a szv rejtekben visszhangzik szntelenl. A kt lelkillapot kztt szorosabb a rokonsg, mint azt ltszatra gondolnnk. A msodik az elsnek csak enyhbb vltozata; olyan bn, aminek elkvetsben a "tudatlansg" elemt szvesen vllaljuk, mert hzelg s maga sem mentes a gynyrtl. (...)
Azoknl, akik tl sok csapst szenvedtek el - mint amilyenek a rabszolgk voltak -, a szv ama rsze, melynek a rosszra meglepetten kellene flkiltania, legtbbszr halottnak bizonyul. Halott, de soha sem egszen. Csupn kiltani nem tud mr. Megrekedt a sket s szakadatlan nyszrgs llapotban. De mg azoknak a kiltsa, kikben e kpessg tretlenl megmaradt, azoknak a kiltsa se jut el, se kvl se bell a folyamatosan megfogalmazott beszdig. Legtbbszr minden effle sz eleve kudarcra van tlve.
Ez annl inkbb kikerlhetetlen, mivel azok, akik legtbbszr tapasztaljk, hogy rosszat kvetnek el ellenk, nem msok, mint ppen azok, akik legkevsb tudnak beszlni. Alig van gytrelmesebb valami, mint a bntettrvnyszk eltt ltni egy szerencstlent, ahogy ssze-vissza dadog, mikzben a br elegns mozdulatokban, finoman veldik vele.
A kzvlemny szabadsgban, intelligencink kivtelvel valamennyi kpessgnk kzl igazban egyedl szvnknek ama rsze rdekelt, mely a rossz ellen kilt. De mivel e kilts legtbbszr egyltaln nem lel szavakra, a szabadsg alig jelent valamit szmra. Ezrt a kznevelsnek kellene eleve olyannak lennie, hogy lehetsg szerint minl tbb kifejezsi eszkzzel siessen a segtsgre. Oly kormnyzat kellene tovbb, mit a kzvlemny szhoz juttatsban nem is annyira a szabadsg biztostsa, mint inkbb egyfle csendes s figyel atmoszfra jellemezne, melyben mg e gyenge s gyetlen kilts is hallhatv vlna. S vgezetl olyan intzmnyekre lenne szksgnk, hol olyan emberek jutnnak szerephez, kik vgynak arra, hogy meghalljk s megrtsk e kiltst.
Vilgos, hogy egy olyan prt, mely az uralomra juts vagy a kormnyzhatalom megrzsnek gondjban l, e kiltsbl csupn a lrmt hallja ki. Reaglsa attl fgg, hogy e lrma ersti vagy gyengti sajt propagandja zajt. De egyik esetben se lesz kpes arra, hogy jvbe lt s gyengd figyelemmel kihallja s flismerje e zajok rejtett jelentst.
Valamivel enyhbb fokon, de rvnyes ez a tbbi szervezetre is, miket megfertztek s utnzsra csbtottak a prtok (azzal, hogy prtharcuk szinte az egsz kzletet dominlja) - minden szervezetre rvnyes, belertve pldul a szindiktusokat, vagy magukat az egyhzakat is.
rtsk meg, hogy a prtok s hasonl szervezetek tkletesen idegenl llnak a szellem gondjaival szemben.
Amikor a gondolatszabadsg a klnbz szervezetek propagandaszabadsgt jelenti, a llek ama rsze, mely egyedl rdemel szabadsgot, nem juthat szhoz. Vagy ha igen, alig hangosabban, mint a totalitrius rendszerekben.
Nos, ez a helyzet abban a demokrciban, ahol a prtok erjtka szablyozza a hatalom megoszlst, vagyis abban a rendben, amelyben mi, francik lnk, s amit mai napig demokrcinak neveznk. Mivel hogy nem ismernk msflt. Helybe valami jobbat kellene ht kitallnunk.
Ha ily mdon a fenti kritriumot brmelyik ms intzmnynkre alkalmazzuk is, az eredmny mindig ugyanaz lesz.
A szemlyisg nem szolglhat szmunkra kell eligaztsul. A riadt kilts, mit a llek mlyrl a rnk mrt rossz csal el, sosem szemlyes jelleg. Ilyen kiltst sosem fakaszthat a szemlynket vagy szemlyes vgyainkat rint csaps. Ezt a kiltst mindig valamifle igazsgtalansg szli a fjdalom segdletvel. S e kilts – Krisztusnl pp gy, mint a legutols ember esetben – lnyege szerint mindig szemlytelen tiltakozs.
Hangzanak el persze szemlyes jelleg panaszok is, de ezek nem sokat rnek; az ilyen panaszok sosem abbl fakadnak.
|
Ne hajolj meg a sors eltt, csak azrt, mert az gy kvnja. Clod van, s aki ismeri a clt, merje birtokolni a rvezet eszkzket is.
Ha mgis elgynglnl a cl eltt, fordulj a szvedhez tancsrt. Egy kis kslekeds nem rt: ami hamar ll el, hamar a semmibe vsz. Nincs jobb trs az ers szvnl, mely a kell pillanatban tsegt a bajokon. lj a szv trvnye szerint!
Akinek clja: a helyes let – annak eszkze: az embersg.
|
| Az igaz megrts, nem a vilg jelensgeinek megrtse, hanem az embernek, s rajta keresztl minden emberinek.
nmagunk megrtse, megvilgosods. A tbbiek megrtse bearanyozza megvilgosodott napjainkat.
A megrts felttele: a szeretet, amellyel msokat a szvnkbe befogadunk. Amikor a megrtst elneveztk szeretetnek, trnjra emeltk az embert. Senkivel sem trtnhet meg olyan dolog, ami nem emberi. Az emberbe sok minden belefr: a nagysg ppgy, mint a trpesg.
Nem csak nagy dolgokra szlettnk, hanem kis dolgokra is. Az let mindennapokbl ll, a nagy dolgok semmisgekbl tevdnek ssze.
Mindig tudd: a dolgok egyszer trtnnek meg veled. A legrtkesebb id a pillanat, amelyben lsz. |
[13-1]
| |
AJÁNLOM AZ OLDALT
