| Késő, késő, csak egy végső csókot akartam, Késő, túl késő már...
Sajnálom, egy búcsúlevél, ’mi itt maradt, Mennem kell. Úgy bánom, nem tehetek róla, a sorsom hív, Mennem kell.
Szeretném, ha még egyszer hallhatnám a hangodat, Szeretném, ha még egyszer foghatnám a két kezed, De túl késő már...
Gondolj rám, mert egy nap majd visszatérek ám, Váratlanul. Várj még rám, nem szakíthat el a távolság, Várj, csak várj!
Szeretném, ha még egyszer láthatnám az arcodat, Szeretném, ha még egyszer csókolnám az ajkadat, De túl késő már... | |